Képviselet


A termékdíjas szabályozásba 2008-ban került be a képviselet jogintézménye, amelyet az adózási szabályok már régóta ismernek. Sok vita és félreértés övezte és övezi a mai napig a képviselet fogalmát. Ezért érdemes egy kicsit foglalkozni a jogintézménnyel, érdemes jobban körüljárni. Első és talán a legfontosabb kérdés, hogy ne féljünk a képviselet fogalmától. Semmi olyan dolgot nem jelent, amely a kötelezett számára valamilyen többlet kötelezettséget jelentene. Inkább úgy lehetne megfogalmazni, hogy a képviselet kötelezettséget nem, de segítséget jelent a termékdíj-kötelezett számára. A képviselet fogalmát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény határozza meg. Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet képviseleti joggal rendelkező személy képviselheti (törvényes képviselő ). A céghez köthetően képviseleti joggal rendelkező személy lehet a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, az alkalmazott, a jogtanácsos. Ez a képviseleti jogosultság a cégbírósági eljárás során meghatározásra kerül. Magyarán mindenki, minden cég képviselheti saját magát a meghatározott jogi keretek között. A céghez nem közvetlenül kapcsolódó képviseleti joggal rendelkező személy lehet az ügyvéd, az ügyvédi iroda, az európai közösségi jogász, az adószakértő, az okleveles adószakértő, az adótanácsadó, a könyvelő, a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is. De nem feltétlenül szükséges ilyen szakirányú végzetség, mivel az adózás rendjéről szóló törvény szerint egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti a céget, ha képviseleti joggal rendelkezik. Ez a képviseleti jog általában eseti megbízással jön létre. Másként szabályozza az adózás rendjéről szóló törvény az állandó képviseletet. Ebben az esetben a cég a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást ad. Ezt be kell jelenteni az adóhatóságnak, a termékdíj esetében a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak. A képviselet előnye, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban – a meghatalmazás, megbízás időtartama alatt – a meghatalmazott, megbízott által elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. Hiszen pontosan azért alkalmaz a cég képviselőt, hogy a kötelezettségek teljesítésében segítse, azt jogszerűen

hajtsa, hajtassa végre. Mentesül a mulasztási bírság alól a képviselő, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Tipikus példa erre a bevallás elkészítése során, a bevallási adatokkal kapcsolatos eltérés. A képviselő nem felel a részére átadott adatok valódiságáért. Azonban a képviselő felelős az átadott adatoktól eltérő, hibás adatszolgáltatásért. A termékdíjas szabályozásban a céget saját jogán kívül az adózás rendjéről szóló törvény szerinti állandó képviseletre szóló meghatalmazással rendelkező képviselő képviselheti. Mire jogosult, azaz mire hatalmazhatjuk fel a képviselőt? A termékdíjas szabályozás területén miben járhat el helyettem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt? 

Soroljuk fel azokat a kötelezettségeket, amelyekben felhatalmazást kaphat a képviselő, hogy a kötelezett helyett eljárjon:
– a bejelentési kötelezettség teljesítése;
– a bevallási kötelezettség teljesítése;
– az igazolások kérése;
– a termékdíj-visszaigénylési eljárás;
– az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás;
– a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;
– a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások;
– a termékdíj befizetése;
– a számlaegyeztetés.
A kötelezettségeket alkotó feladatcsoportok egy részére vagy akár az egészére is átadható felhatalmazással. A termékdíj befizetési kötelezettségre adott felhatalmazás esetében a kötelezett és a képviselő egyetemlegesen felel a kötelezettség – azaz a termékdíj befizetés – teljesítéséért. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a kötelezettség elmaradása/nem teljesetése okán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármelyik féltől – akár a kötelezettől, akár a képviselőtől – beszedheti a fizetendő termékdíjat és bírság összegét sortartás nélkül. Akár a teljes tartozást levonhatja a képviselőtől anélkül, hogy köteles lenne a kötelezett fizetőképességének vizsgálatára. Az adózás rendjében speciális képviselőként került nevesítésre a pénzügyi képviselő , akire szintén érvényesek az előzőekben leírtak. Miért érdekes ez? A termékdíjas törvény a pénzügyi képviselő alkalmazását kötelezően előírja, amikor a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van. Ilyenkor a pénzügyi képviselő felel a fentiekben leírt módon meghatalmazója helyett. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentéstől hatályos. A bejelentést a hatóság által rendszeresített  formanyomtatványon (EGYKE ) kell teljesíteni, más formában a bejelentés nem lesz érvényes. A képviselettel kapcsolatban a legtöbb félreértés a képviselő alkalmazásának szükségessége, valamint a termékdíj ügyintézői szakképesítéssel kapcsolatosan merült fel. A fentiekben leírtak alapján láthatjuk, hogy nem kötelező képviselő alkalmazása, bár sokat segíthet a szakértelmével egy jó képviselő. Nincs szükség termékdíj ügyintézői szakképesítésre sem ahhoz, hogy saját magunk termékdíjas ügyeit intézhessük, de a meghatalmazott, megbízott képviselőnek, ha az nem ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság akkor kell legyen ilyen végzettsége.